Legutóbbi blog bejegyzés

Molekuláris torpedó

Ingyenes! Letölthető!

Carbomorphozis

Közösségi média

Űrhajón utazás 3 sci fi elképzelése – II. rész

Szerző: | 2019-10-07 | Fikciók és tudomány

Képzeld el, amint a napfényre ébredve egy jóleső nyújtózkodás után felkelsz az ágyadból, belebújsz a kedvenc papucsodba, és a konyhába sétálsz. Ott megnyomod a kávéfőző gombját, ami sisteregve árasztani kezdi magából a jóleső, utánozhatatlan friss kávé illatát, és a következő percben már a bögrével a kezedben lépsz ki a kerted teraszára, és kényelembe helyezed magad a puhapárnás széken, hogy kellemesen magadhoz térhess ezen a csodálatos, csillagfényes reggelen…

Feltekintve az égre ugyanis a galaxis perifériájának hátborzongatóan gyönyörű csillagképeit látod, az űrhajó gigantikus központi ablakán kitekintve. A Földet már hosszú fényévekre maga mögött hagyó csillaghajó valójában egy űrbéli kolónia, te pedig a népesség második generációjához tartozol, vagyis a lábad sose érte a Földet, és soha nem is fog szilárd bolygót érinteni. Az utazás ugyanis 5 generáción át tart…

Benned milyen érzést kelt egy ilyen léthelyzet? Azt mondják, amit nem ismertünk soha, az nem hiányozhat. Mégis a tudat, hogy egy űrhajón éled le az életed, miközben talán fénysebességgel repülsz galaxisokon át, és a természetes élőhelyeket csak könyvekről és felvételekről ismered… számomra így az űrhajón utazás egyszerre izgalmas és kétségbe ejtő.

Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam 5 sci fi ötletet a csillagközi tér eszményi távolságának leküzdéséhez. Ebben a részben szintén a világűr meghódításáról lesz szó, és gigászi utazásokról, de míg az előző részben csak az űrhajó mozgatásáról, célba juttatásáról volt szó, addig most azt nézzük meg, hogy mi is történik egy ilyen hajó belsejében.

 

Érdekes gondolatok, kiábrándító valóság

Milyen jól hangzik az elképzelés egy űrhajón utazásról, hogy megnyomunk egy gombot, mire az űrhajó hajtóművei működésbe lépnek, és máris a fénysebesség felével száguldunk a célunk felé. Ugyanakkor ennek egyenes következménye lenne a hirtelen halál, mivel akkora erővel préselődnénk az ülésbe, ami éppoly halálos, mintha egy nagy kalapáccsal ütnének fejbe.

A vadászpilóták és a NASA munkatársai G-erőnek nevezték el azokat az erőhatásokat, melyeket jelentős gyorsuláskor a testnek ki kell bírnia. Ezt nevezik nehézségi gyorsulásnak is, ami azt jelenti, hogy ha egy pilótát 3g gyorsulás ért, akkor az olyan, mintha minden testrészének a súlya az eredetinek háromszorosára nőtt volna. Az űrhajós példában ez a sokszorosa ennek.

Ahhoz, hogy az emberi testet ne szakítsa szét a hirtelen gyorsulás, és max 3g legyen a rá ható erő, egy kicsit lassabban kell az űrhajó sebességét növelni. Ha nyugvó állapotból a fénysebesség fele a cél, vagyis 150 00 km/sec, akkor ennek elérése a fenti feltételekkel kb. két és fél hónapba telne. Nem túl sci fi regénybe illő, de elméletileg lehetséges.

Bár ezt a problémát is remekül megoldották a Star Trek alkotói, ugyanis kitalálták a tehetetlenségcsillapítót, ami megoldja ezt a kis fizikai bakit. Igaz, a kötekedőnek még így is hagytak egy kiskaput, ugyanis a történetben ez a rendszer nem azonnal lép működésbe, hanem a gyorsulást követő néhány millisecundumban, ami szigorúan véve ugyanúgy halálos a hajó legénységére, mintha nem is lenne. De azért az ötlet szerintem nem olyan rossz.

 

Űrhajón utazás generációkon át, vagy tárolt állapotban

Ha lemondunk a fénysebesség közeli sebességről, vagy csupán nagyon távoli célokat tűztünk ki magunk elé, akkor más megoldást kell találnunk utasaink célba juttatására. Erre három elképzelést mutatok be, egy passzív és egy igen aktív módot, valamint egy köztes átmenetet, szinte a kettő keverékét.

 

1. Űrhajón utazás passzív állapotban

A passzív elképzelés, hogy mind a legényég, mind az új kolónia lakói hibernációban töltik az utazást. Ez egy olyan állapot, amikor az anyagcsere lelassul, és minimális oxigén felvétellel is életben tartható a szervezet. A kutatások arra az eredményre jutottak, hogy az emberi test folyékony nitrogénbe fagyasztva újraéleszthető lenne.

űrhajón utazás hibernációban

Hibernációs űrutazás illusztrációja

Döbbenetes, de Amerikában egy cég foglalkozik ilyennel, és az első embert 1976-ban „hibernálták”, jelenleg pedig 74 személyt tárolnak ezen a módon. Csúnya szó ez a tárolás az emberre, de ezt a témát a későbbiekben még boncolgatni fogom, kicsit csúnyábban is. Visszatérve a cégre, az igazán gyomorszorító tény az, hogy újraélesztésre még egyetlen esetben sem került sor, ugyanis ez a technológia még nem áll rendelkezésre, majd a távoli jövőben tervezik. Mindenesetre elég lutri egy ilyen szolgáltatásnak az igénybe vétele.

Szóval a hibernáció, és az ebben az állapotban töltött űrutazás elméletileg lehetséges, de nagy kérdés az is, hogy ez az állapot mennyi ideig tartja életben az embert. Kibír vajon így akár 1000 évet, vagy időközben megöregszik és meghal? De vajon miben hal meg? Úgy tudom, az öregségbe valójában még senki nem halt bele, csak egy betegségbe, ami legyűrte a már legyengült szervezetet. Ha nem kerül kórokozó a hibernálófülkébe, akkor vajon 500 éves sejtekkel rendelkező, egészséges ember is kiszállhat belőle?

Tovább fűzögetve a kérdések sorát, vajon az izmokra milyen hatással van egy ilyen állapot? Ismerjük a begipszelt láb esetét, ami szinte leépül a pár hét vagy hónap alatt, és gyógytornával újra fel kell erősíteni. Vajon egy hibernációból kiszálló ember tudná mozgatni a tagjait, vagy újra kellene tanulnia a mozgást?

Ha eszedbe jut esetleg még pár izgalmas kérdés a témában, vagy a cikk bármely részével kapcsolatban, akkor kérlek írd meg kommentben a bejegyzés alá!
De most menjünk tovább, mert még számos érdekességet tartogatok neked! 🙂

 

2. Átmeneti állapot

Az űrutazás átmeneti eshetőségét az Utazók című filmben láttam, amikor bár hibernációban utaznak, de egy műszaki hiba folytán az egyik utas felébred a célállomástól még 90 évnyi távolságra, és nem tud újra hibernálódni. Fojtogató az egész léten át űrhajóba ragadt élet gondolata. Különösen, ha egy embernek egy magányosan kellene leélnie. Tuti elmezavar…

Ezért a filmbeli főhős is felébreszt magának egy társat, akivel – a fennmaradt dokumentumok szerint – egy csodálatos életet éltek le együtt. A film ezen mondanivalója valóban lenyűgöz, miszerint olykor annyira elvágyódunk valahová máshová, hogy észre sem vesszük, mennyire jó nekünk ott, ahol éppen vagyunk.

Ugyanakkor egy csomó kérdést felvet ez az elképzelés. Például hogy nem fogytak-e el a hajó élelmiszer készletei időközben, hisz a célállomástól néhány hónapra tervezték a hibernáció feloldását, a két felébredt személy pedig úgy 20-30 évet, vagy még többet élhetett a hajó fedélzetén? Született-e gyerekük? Kiszámolva a generációk sorát, talán a unokájuk odaérhetett volna a célállomásra, de nem túl fiatalon.

Ami még érdekes ebben a filmben, az maga az űrhajó, melynek felépítése átvezet a következő, aktív utazási módhoz. A hivatalos trailer 0:49 percénél mutatja pár másodpercre az űrjárművet, melynek elsőre fel sem tűnő érdekessége, hogy egy tengely körül forgó részei vannak.

 

3. Aktív állapotban töltött űrhajón utazás

Hogy miért olyan fontos ez forgó részegység? Nem kisebb a szerepe, mint a gravitációs mező létrehozása az űrhajón. Az elmélet Bernal-gömb néven ismert, aki egy olyan űrbéli élőhely elméletét dolgozta ki – egyelőre csak papíron –, mely a hosszú utazások alatt több tízezer embernek adhat otthont, generációkon keresztül.

Bernal henger - űrhajón utazás

Bernal henger

A gömb formának azonban megvannak az előnyei és hátrányai is. Ez a forma őrzi meg legjobban a légnyomást, és a sugárzásnak is ez képes a leghatékonyabban ellenállni, ugyanakkor a gravitációs mező csak az egyenlítője mentén hozható létre, ami igencsak helypazarlás.

A lehetséges „megoldás” egy sci fi regényben bukkan fel, amit Arthur C. Clarke írt, cím szerint: Randevú a Rámával. Itt egy forgó hengerként képzeli el az író ezt az űrbéli élőhelyet, amire a Naprendszerben bukkannak rá az Űrvédelem nevű szervezet megfigyeléseinek köszönhetően.

A youtube-on található egy rövid kis animáció, hogy milyen lehet egy ilyen hely belülről szemlélve:

 

Mint az előző két űrhajón utazási lehetőségnél, a kérdések száma ebben az esetben is végtelen. Néhány gondolatot azért szeretnék megosztani. Például, hogy vajon lehet betegség egy űrhajó-kolónián? Ha nem viszünk magunkkal influenza vírust, akkor nem lesznek megfázások sem? Viszont ha nincs megbetegedés, újra előjön a hibernációnál már firtatott öregedés és halál kérdése, hogy mitől hal meg az ember ilyen élettérben?

Engem az is foglalkoztat, hogy vajon több generáción át is képes az emberiség összefogni a nagy cél érdekében, hogy eljussanak egy másik bolygóra? Vagy menet közben széthullik a gigantikus terv? És ha széthullik, akkor hová vezet mindez? Hová „szökhet” az ember a világűr kellős közepén?

Illetve az is izgalmas, hogy milyen életfeltételeket kell biztosítani egy ilyen hosszú utazáshoz? Hogyan lehet útközben oxigént vagy akár ételt termelni? Mi biztosítaná az ezekhez szükséges energiamennyiséget?

Én személy szerint egy biológiai egyensúlyban lévő komplett ökoszisztémát tudnék elképzelni, ami ugyanúgy, mint a Földön, megtermeli magának a szükséges élelmiszereket, és növényekkel biztosítja a levegő optimális összetételét. Már csak az nagy kérdés, honnan szereznek napfényt mindehhez a csillagközi tér sötétjében, de biztos csak az én fantáziám nem mer elég messzire rugaszkodni ahhoz, hogy ezt a problémát elegánsan megoldja.

Utazók űrhajója

Utazók – az űrhajó (forrás: pinterest)

 

Konklúzió

Bár a nagy távolságokat átszelő űrhajón utazás igazán izgalmas és sokakat foglalkoztató téma, azt hiszem, a nagy áttörésre még várnunk kell. Addig viszont, mivel az emberi fantázia olyan végtelen, mint maga az univerzum, bőven találunk olyan csodálatos és meghökkentő fikciókat, melyek kielégítik telhetetlen kíváncsiságunkat a világunk még ismeretlen szegmenseiről.

 

 

források a teljesség igénye nélkül:
wikipédia több cikke is
Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája
Utazók film
Randevú a Rámával könyv

Ajánlott blog cikkek

5 sci fi elképzelés az idegen fajok kommunikációjára

Hogyan kommunikálhatnak a nem humanoid fajok egymással? Milyen érzékszerveik lehetnek, amivel információkat cserélnek? Vajon kommunikálhat valaha ember egy idegennel? Lehet közös jelrendszerünk vagy kommunikációs csatornánk?

Az idő fikciója – 5 + 1 sci fi fantázia az időről

Egyenes, hurkolt, limitált, végtelen, tudható, ismeretlen, de lehet, hogy nem is létezik. Ez mind egy-egy idő fikció, igazán izgalmas elgondolásokkal és kihagyhatatlan filmes alkotásokkal, melyek a szórakoztatáson felül egy kicsit el is gondolkodtatnak, merre tart a világ, és milyen jövő kerekedhet ki belőle.

1 hozzászólás

  1. Júlia

    Véleményem szerint, ha nincs is betegség az űrhajón, az emberi test egy idő után akkor is elöregszik, elfárad, leállnak a szervek, stb. Viszont a hibernálás más. Ott lelassulnak a testben lévő folyamatok, az anyagcsere, minden. Így biztos, hogy tovább életben maradhat valaki.

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legutóbbi blog bejegyzés

Molekuláris torpedó

Ingyenes! Letölthető!

Carbomorphozis

Közösségi média

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Miről kapsz értesítést?

Izgalmas blogbejegyzések a sci-fi világáról, magával ragadó történetek, és lebilincselő társasjátékok! Kövess minket!

Figyelem! A feliratkozással hozzájárul adatainak hírlevélküldés céljából való kezeléséhez. Részletes tájákoztatást talál erről az Adatvédelmi tájékoztatóban.