Egyenes, hurkolt, limitált, végtelen, tudható, ismeretlen, de lehet, hogy nem is létezik. Ez mind egy-egy idő fikció, igazán izgalmas elgondolásokkal és kihagyhatatlan filmes alkotásokkal, melyek a szórakoztatáson felül egy kicsit el is gondolkodtatnak, merre tart a világ, és milyen jövő kerekedhet ki belőle.
Ingyenes! Letölthető!
Az emberiséget mindig is foglalkoztatta a rejtélyes múlt, az, hogy mi honnan indult, honnan eredt, miből lett, miért lett, és miért pont úgy lett és nem másképpen. Természetesen a téma a sci fi írók fantáziáját is megmozgatja, hiszen milyen kézenfekvő, hogy az élet nem itt alakult ki, hanem ide hozták. Na jó, de akkor ott miért alakulhatott ki, ha itt nem?
Sok érdekes felvetés és fikció látott napvilágot az élet születéséről való fantáziálgatás közben, mind a tudósok, mind az írók elméjét tekintve. A témát én két részre bontom, az egyik az élet eredete, a másik pedig az emberiség származása.
Az ember mindig is szerette magát egy kicsit kívülállóként látni az állatvilághoz képest. Több tudást képes felhalmozni, jobban gondolkodik, különleges képességekkel bír – lásd telepátia, paranormális jelenségek, gyógyítók, stb –, ami az élet többi formájához képest valóban annyira egyedülálló jelenség, hogy akár az embert földönkívüli eredetűnek is vélhetnénk. De menjünk sorban.
Az eddigiekkel ellentétben most a tudományos megközelítéssel kezdek, a fikciókkal folytatom, és egy egyedülálló keverékkel zárom a cikket, ami valahol a két terület határán egyensúlyozik.
A jelenleg elfogadott elmélet az, hogy az életet alkotó molekulák a szervetlen vegyületekből keletkeztek különböző úton-módon, melyek aztán összerendeződtek egy működő egésszé. Kezdetben ez egy sejtű életforma volt, mely évmilliók alatt tovább fejlődött, kialakítva ezzel azt a többsejtű élővilágot, melyet ma ismerünk.
Ez eddig nem túl izgalmas, bár meglehet, hogy reális.
Nem egy teljesen elvetett, tudománytalan magyarázat, bár nem is teljesen elfogadott. Ennek lényege, hogy a primitív élő szervezetek a világűrből érkeztek a bolygóra, talán meteorral, vagy csak részecskék formájában.
Ez már kicsit érdekesebb, mint az előző, bár a történet folytatása innen is ugyanaz, mint a korábbi bekezdésben: egy sejtű életből többsejtű élet.
Engem viszont az zavar ebben a nézetben, hogy az alap kérdésre továbbra sem ad választ: hogyan keletkezett az élet? Oké, ide jött, megtelepedett… de hogyan alakult ki?
Elérkeztünk a sci fi fikciók részhez, de ezt a gondolatot szeretném az előzőhöz kapcsolni, mégpedig az élet Földre kerülésének módjával. Nemere István Világok világa című könyvében az űrben „bolyongó” magas fejlettségi szinten lévő lényeknek ugyanis az az egyik legfőbb küldetése, hogy az élet magvait vessék el a világegyetem arra megfelelő égitestjein.
Vagyis elképzelhető, hogy az élet nem véletlenül került ide, hanem tervszerűen ide hozták, és több hasonló körülményekkel rendelkező más bolygóra is. A könyv története szerint ezek a lények pár millió évente visszanéznek egy-egy ilyen helyre, hogy ellenőrizzék, hol jár az általuk elvetett élet. És innentől már UFO jelenségekről beszélünk.
Ha nehezen elképzelhetőnek véljük, hogy a Földön csak úgy véletlenszerűen kialakult az élet, akkor nem könnyebb ezt elhinnünk más bolygókról sem. De ha nem alakult ki, akkor valaki létrehozta? Jó, de azt a valakit mi hozta létre?
Itt jönnek a képbe a vallási elméletek, egy isteni személyről, aki mindig is volt, mindig is van és mindig is lesz. Egyes nézetek ezt a „személyt”, mint energiát írják le. Megint mások szellemnek tekintik, egy test nélküli akaratnak, akit nem kötnek a fizikai korlátok, és hatalma végtelen.
Ezeket átgondolva, és összevetve az ősrobbanás elméletével, én azt gondolom, hogy az élet mindig is volt, mindig is van, és mindig is lesz. Abban a nagy ősmagban, ami aztán szétrobbant, létrehozva az univerzumot, talán kezdettől benne volt az élet magva, az a kis egysejtű szerveződés, mely aztán berobbantotta az evolúció folyamatát a megfelelő körülmények közé érve.
Persze, lehetne tovább elemezgetni, hogy vajon ki csomagolta össze az univerzumot, mit rakott a csomagba, és honnan vette… de ez már úgy gondolom, a sci fi írók fantáziájának feladata.
Ősrobbanás – illusztráció
Az előző blokkban említettem, hogy az életet magát egyetlen sejtből származtatják, és egészen az emberig vezető evolúciós sorozatokat építettek fel a tudósok. Az elmélet mind máig tartja magát, de azért akadnak kétkedők.
A kérdőjelek megjelenésének fő oka az, hogy az ember annyira összetett lény az őt körülvevő élőlényekhez képest, hogy úgy érezzük, valaminek történnie kellett ahhoz, hogy az ember ennyire kiemelkedjen az állatvilágból.
A fikciók terén itt sincs kizárva a külső segítség eshetősége, vagyis hogy idegen intelligens lények egy kicsit felturbózták a fajunk fejlődését valami módon. A gondolat további érdekessége, hogy idegen látogatókról már nagyon régóta szólnak feljegyzések, de ez most nem témája ennek a bejegyzésnek.
Ugorjunk egy kicsit előre, és fogadjuk el, hogy az ember a Földön fejlődött azzá, akit ma ismerünk. Egyes gondolatok szerint nem a világegyetemből érkező élet népesítette be a Földet, hanem a földi élet vetette meg a lábát a világegyetemben, vagyis hogy az ember a Földről származik.
Írtam korábban egy két részes cikket arról, hogyan juthatunk el a Földről idegen világokra a sci fi elméletek szerint, és utána néztem, hogyan áll ezzel a kérdéssel kapcsolatban ma a tudomány. A cikk első részét itt találod.
Az általam olyannyira kedvelt Csillagkapu története szerint idegen faj érkezett a Földre, mely az emberiséget rabszolgasorsba taszította, és elhurcolta egy-egy részüket más idegen világokba. A sorozatban több ember lakta bolygót is bejárnak a szereplők, és minden kolóniát a Földről eredeztetnek.
Természetesen megvan a fenti elmélet fordítottja is, miszerint az embert ide telepítették. A Jupiter felemelkedése című filmben egy szintén emberi fajból álló társadalom lakható bolygókat népesít be, hogy aztán a kolóniák a civilizációjuk fejlődése során belakják az egész bolygót.
Ennek a törekvésnek nem túl nemes céljai vannak a „bevetett” bolygó lakosaira nézve, de a film poénját nem szeretném lelőni. Egyelőre csak annyit, hogy még egy jövőbeli bejegyzésemben folytatom ezt a megkezdett gondolatmenetet.
Még az előző nézethez tartozik, de valóságossága miatt mégis külön blokkot szentelek neki. Biztosan sokan hallottatok már a nagy port kavart az afrikai Dogon törzs őstörténetéről. Egyesek szerint csalás, mások szerint igaz. Úgy gondolom, ebben pálcát törni nem lehet, de mindenesetre elgondolkodtató.
A dogon őstörténet valahogy így hangzik:
„minden dolgok kezdetén volt Amma Isten, aki a Semmin pihent. Amma gömbbe volt zárva… Ezenkívül semmi sem létezett.
Amma méhében a világ idő és tér nélkül volt. Az idő és a tér egybemosódtak.
Amma kinyitotta szemét. Erre méhéből kijött minden és spirális alakban terjeszkedni kezdett, kirajzolódott hát a világ terjedése. ”
Ez aztán az ősrobbanás költői megfogalmazása!
De milyen csillagászati ismeretekkel rendelkeznek?
„Határa van a csillagvilág egészének, amelynek egy része a mi Földünk is. Az egész pedig spirál alakban forog. Amma sok Világmindenséget teremtett és azok spirál alakúak. A spirál alakú csillagok világa lakott. Mert Amma, ahogy a világnak mozgást és formát adott, úgy teremtette meg az összes élőlényt… Ahogy e bolygón, úgy más Földeken is vannak élőlények. ”
Érdekes továbbá, hogy tudnak a Jupiter 4 holdjáról – névszerint Európé, Ió, Ganümédész, Kallisztó -, mely szabad szemmel nem látható. Micsoda véletlen, hogy csak ez a négy hold az, mely egy síkban halad, és mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Jupiter egy adott pontjának (a keringési idejük megegyezik a forgási idejükkel). Pont mint a mi Holdunk, mely szintén mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé.
Jupiter Galilei-holdjai, előtérben a Ganümédész
Az igazán döbbenetes azonban – ha ez még nem lenne elég – az ismereteik a Szíriuszról. Ők 3 Szíriuszról beszélnek, és azt mondják: „a kisebbik csillag a Szíriusz körül kering. Egy fordulat időtartama 50 év. Ez szabályozza a Szíriusz forgását.” A tudósok pedig kiszámították, hogy a Szíriusz-B ötven év alatt kerüli meg a Szíriusz-A-t, és csakugyan döntő befolyást gyakorol annak pályájára.
Van egy rajzuk a dogonoknak erről, és azt mondják róla: „Amikor a kisebbik csillag közelebb jön a Szíriuszhoz, ez felragyog. Amikor a kisebbik csillag eltávolodik, a Szíriusz vibrálni kezd, ezért a megfigyelőnek úgy tűnik, sok-sok csillagot lát.” Az érdekesség ebben az, hogy a Szíriusz-B-t nem lehet látni a Földről. Akkor vajon ki volt a megfigyelő?
És mit mondanak még a törzs tagjai a Szíriusz-B-ről? „Minden égitestek közül a legnehezebb. Olyan sűrű, hogy kicsike részét rengeteg ember együttesen sem lenne képes felemelni…” A csillagászok számításai szerint a Szíriusz-B olyan anyagsűrűségű, hogy egy köbcentiméter anyagának súlya kb. 150 kg. Azért ez ütős!
A dogonok szerint az emberek ősei a Szíriusz egyik bolygójáról jöttek. Egy olyan bolygóról beszélnek, melynek napja robbanás előtt állt. Feltehetőleg ez lehetett a harmadik szíriusz, a Szíriusz-C és annak bolygója. Egy időben megfigyelték távcsővel, aztán 1930-tól már senki sem látta, viszont a 70-es években a Szíriusz-B pályájában zavarokat észleltek, ami feltételezhetően okozhatott egy harmadik csillag.
Ez az analfabéta törzs 260 csillagkonstellációt ismer, amit a saját jeleikkel le is rajzolnak. Anyagkeletkezési elméleteik vannak, és tudnak a DNS spirálról is. A dogon mítoszokban kétszer is szerepel egy-egy látogató, aki űrhajóval a Földre érkezett.
Visszatérve a Szíriusz csillagokra, a dogonok – ahogy az ókori népek is – a Szíriusz-A-t vörös csillagnak nevezték, pedig halványkék fénnyel ragyog az éjszakai égen. A valóság döbbenetes: a tudósok kiderítették, hogy valaha a Szíriusz-B látszott a Földről vörös színűnek, és teljesen elnyomta a Szíriusz-A fényét. Talán ezt látták az emberek… csakhogy ez egymillió évvel ezelőtt volt így!
Sokak szerint ez a dogon csillagászat valamiféle csalás, félre értelmezés, szájukba adott szavak. Az tagadhatatlan, hogy valaki ezt megtanította velük, hisz nem kutatnak csillagászatot, nem számolnak matematikával, csak ismételgetik ezeket a néphitté formált „történeteket”, mint mítoszokat és legendákat már azóta, hogy a középkorban fehér ember járt Afrika partjainál.
Azt, hogy egy korábban élt magas színvonalú földi civilizáció adta-e ezt a tudást az afrikai törzs szájába, vagy földön kívüli látogatók révén tettek rá szert, nem lehet tudni. Még az se biztos, hogy az egész valóságos, és nem csak valamilyen szemfényvesztés.
De az mindenesetre nagyon érdekes, hogy bár több kultúrában fellelhető olyan motívum, hogy az őseink az égből jöttek, csak a dogonok mesélnek olyan égitestekről, melyet ember nem láthatott szabad szemmel soha…
Források a teljesség igénye nélkül:
Idézete: Ifjúsági Magazin 1982. januári száma
Nemere István: Titkok könyve
Wikipédia
Nemere István: Világok világa
filmes ihletések: Jupiter felemelkedése, Csillagkapu,
Az űrhajókat körülvevő pajzsot sokféleképpen elképzelték, ezért számos sci fi fikció született a működési elvükre. Összegyűjtöttük a lehetséges magyarázatokat, és utána néztünk, hogy mit hoznak létre a mai pajzsgenerátorok.
Kétségtelenül a társasjátékozás a legjobb minőségi idő, amit másokkal tölthetsz. Ráadásul a befektetett idő és energia többszörösen meg fog térülni. Miért?
Ember, mint pótalkatrész, elem vagy fűtőtest? Fikciók, valóság vagy a kettő keveréke? 3 sci fi elképzelés az ember hasznosításáról, mint nyersanyagforrás, és a tudomány eredményei ezekről az ötletekről.
Egyenes, hurkolt, limitált, végtelen, tudható, ismeretlen, de lehet, hogy nem is létezik. Ez mind egy-egy idő fikció, igazán izgalmas elgondolásokkal és kihagyhatatlan filmes alkotásokkal, melyek a szórakoztatáson felül egy kicsit el is gondolkodtatnak, merre tart a világ, és milyen jövő kerekedhet ki belőle.
Ingyenes! Letölthető!
Izgalmas blogbejegyzések a sci-fi világáról, magával ragadó történetek, és lebilincselő társasjátékok! Kövess minket!
Figyelem! A feliratkozással hozzájárul adatainak hírlevélküldés céljából való kezeléséhez. Részletes tájákoztatást talál erről az Adatvédelmi tájékoztatóban.
0 hozzászólás