Legutóbbi blog bejegyzés

Molekuláris torpedó

Ingyenes! Letölthető!

Carbomorphozis

Közösségi média

Az ember, mint nyersanyagforrás

Szerző: | 2019-11-02 | Fikciók és tudomány

Gondolkodtál már azon, hogy az emberben mennyi energia és nyersanyag forrási lehetőség van? A kérdés talán szokatlan, hisz nem szoktunk magunkra, mint felhasználható alapanyagra tekinteni, de van aki megtette, és nem is akár hogyan. Az embert már régóta hasznosítják, mint munkaerőt és mint táplálékot egyaránt. Most biztos azt gondolod: „Úristen, hová keveredtem!” Mivel sci fi blogot olvasol, ezért nem térnék ki sem a kannibalizmus, sem a rabszolgatartás területeire, inkább ezek kifinomult formáiról szeretnék most írni, ahogy a sci fi írók továbbgondolták.

Ctrl c, ctrl v

A klónozás fogalma ma már mindenki számára ismert, ám a többségnek a szó hallatán csak a mesterséges klónozás jut eszébe. A jelenség a természetben is előfordul, mégpedig az egy petéjű ikrek esetében, akik gyakorlatilag egymás klónjai, hisz genetikai készletük teljesen megegyezik. Egyes elképzelések szerint a teleportáció is egyfajta klónozás, vagyis az átküldendő személy teljes genetikai állományának lemásolása. A témáról bővebben írtam egy korábbi cikkemben.

A mesterséges klónozásnak is több fajtája van, számunkra most a teljes többsejtű organizmus másolása az érdekes, más szóval egy emlős állat vagy egy ember klónozása. Ez megvalósítható a már osztódásnak indult, megtermékenyített petesejt osztásával a megfelelő időben, vagy sejtmag cserével.

A nukleáris transzfer, vagyis a sejtmag csere technológiája nagyvonalakban a következő:

  1. Egy petesejtből eltávolítják a sejtmagot, vagyis a DNS molekulát
  2. Egy differenciálódott (egy adott feladat ellátására szakosodott) testi sejtből kiveszik a sejtmagot, benne a DNS-sel, ami az egész szervezet térképét tartalmazza
  3. Beültetik az első pontban említett petesejtbe
  4. Beültetik a petesejtet egy nőstény állat méhébe, amely kihordja és megszüli az ebből fejlődő magzatot

Az első és egyben leghíresebb klón Dolly bárány, aki 1996 nyarán jött a világra. A módszer hatásfoka sokat fejlődött azóta, de még mindig elég sok kísérlet szükséges a sikerhez. 2018-ban mutattak be kínai kutatók két makákót, akiket a sejtmag átültetéses módszerrel klónoztak. A 149 próbálkozásból ez a két kismajom született meg. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezek a példányok nem felnőtt testi sejtekből fejlődtek ki, mint Dolly, hanem magzati sejtekből klónozták őket, így úgy tűnik, nagyobb a sikeres klónozás esélye.

klónozás

Klónozás – illusztráció

Ember, mint pótalkatrész

A sci fi írók pedig ezt a gondolatmenetet továbbvitték, hisz innentől az emberi klónozás is elméletileg lehetséges, és megalkották a Sziget című filmet 2005-ben.

A történet szerint egy cég emberi klónokat hoz létre szervdonorként az ügyfeleiknek, melyet betegség vagy baleset esetén fel tudnak használni, illetve ki tudják hordatni vele a gyermekeiket.  A klónozási törvény az, hogy nem hozhatnak létre tudatos életformát, amit a felszínen be is tartanak, viszont kiderült, hogy tudatosság nélkül az emberi szervezet nem működik.

Ezért a külvilágtól elszigetelten tartják a klónokat, egy óriási épületbe zárva, azzal a magyarázattal, hogy a Föld fertőzött, és csupán ennyi ember maradt életben. Reményük a szabadulásra egy sziget ígérete, ahová a fertőzés nem jutott el. Ide pedig sorsolás útján kerülhetnek. Valójában, akit kisorsolnak, az nem hogy kiszabadulna, hanem megölik a szerveikért cserébe, hogy beültessék a fizető ügyfél testébe. A főhős természetesen másodmagával megszökik, és kalandok sorát éli át. Érdemes megnézni, nekem tetszett, ahogy kibontották a szálakat a történetben.

Ember, mint elem a gépezetben

A következő példa is a tudatosság szükségességére felépülő történet, de itt az embernek nem közvetlenül a szerveit hasznosítják, hanem az ember által termelt energiát. A gondolatmenet szerint az embereket „lombikban” tartják a gépek, hogy kinyerjék a testük által termelt elektromosságot, viszont mivel a test nem működik az elme nélkül, azért felépítenek egy virtuális világot a tudat számára. Igen, ez a Mátrix. Régi, de ütős elképzelés egy távoli gépek uralta jövőről. Ami még a filmben, vagy trilógiában érdekes az az, hogy nem csak a fő motívum köré szőttek egy akcióban gazdag jelenetsort, hanem plusz mondanivalót is nyújt az alkotás, és nem csak a látvány a célja, hanem egy kicsit az elgondolkodtatás is. Találtam egy nagyon jó elemzést a film rétegeiről a youtube-on:

Emberekkel fűtenek Londoni lakásokat

Nem, ez nem a sci fi rész, ez a Mátrixos elgondoláshoz kapcsolódó tudományos blokk. A számítások alapján a londoni metró utasai által termelt hő hasznosításával ugyanis 500 lakást tudnának ellátni folyamatosan energiával, ami tovább fokozható, ha még a földalatti jármű által termelt hőt is hozzá tudnák adni (pl, amit fékezéskor termel a szerelvény). Az ötletet London polgármestere vetette fel 2013-ban. Ezzel szeretnék csökkenteni a város szén-dioxid termelését, ugyanis az utashő hasznosításától 500 tonna szén-dioxid megtakarítást várnak éves szinten. Ezek után talán nem is annyira elrugaszkodott ötlet az emberek energiaforrásként való hasznosítása.

Tánccal termelt elektromosság

Nos, az embernek nem csak a kibocsátott hője hasznosítható, hanem a mozdulatai is elektromos árammá alakíthatók. Egy holland diszkó készített először olyan táncparkettet, melyen a tánclépések sora elektromos áramot termelt a padló lenyomása által.

Ezt az úgynevezett piezokristályokkal valósították meg, melyek a nyomás (deformálódás) hatására elektromosságot állítanak elő. Ezekkel működnek az öngyújtók és kisebb generátorok is. Illetve ennek köszönheti a dízel motor az injektorok pontos vezérelhetőségét és a motor nagy teljesítményét, mellyel felveheti a versenyt a benzines társaival.

Az előállított áram mennyisége a hollandiai diszkóban arra volt elegendő, hogy a terem hangulatvilágítását fedezze, viszont nem is volt túlzottan nagy a tánctér. Azóta ezt több szórakozóhely is átvette, és tovább gondolta.

Emberi gének tenyésztése

Láttuk már az emberi szervek különálló hasznosítását, tudjuk, hogy nagyszerű elem- és hő termelő egység a testünk, de van még egy elképzelés, ami ezeknél sokkal-sokkal mélyebbre ás, mégpedig egészen a sejtek, a gének szintjére.

gének

Az örök életre valószínűleg mindig is vágyott az ember, csakúgy, mint az örök fiatalságra. Vajon a kettő egy és ugyanaz? Ha a sejtjeink öregedését ki tudjuk kapcsolni, akkor a testünk örökké képes fenntartani magát? A következő sci fi elképzelésben nem oldották meg az öregedő sejtek megállítását, inkább kicserélték őket mindig fiatalabbra. Ez az ötlet az egyik mozgatórugója a Jupiter felemelkedése című filmnek. Az idősödő szereplő megmártózik egy nagy medencében, néhány elektromos kisülés, és 30 évvel fiatalabban jön ki a vízből. „Úgy működik, mint az elemcsere” – hangzik el a filmben.

De vajon honnan szerzik be a friss és fiatal géneket? A főhős először azt a választ kapja, hogy gyártják őket, később azonban rádöbben, hogy ezekhez egész emberi populációk lemészárlásával jutnak hozzá. A filmben szereplő Abrasax család ugyanis bolygókat népesít be emberekkel, úgymond bevetik a planétát, hogy amikor már elég fejlettségi szintet érnek el, és benépesítik a bolygót, akkor learassák őket.

A fiatal sejteket az emberekből kinyerik és üveges „dzsúzként” árulva tovább növelik az amúgy is hatalmas vagyonukat, évezredeken keresztül. Ott egy bolygó csak egy vagyontárgy, egy termőföld, mint nekünk a kert a ház mögött. Csak épp ők embereket „tenyésztenek”, nem zöldséget.

Többet érsz, mint gondolnád

Bármennyire is feszengő érzést váltson ki belőlünk a gondolat, igenis jó energiaforrások vagyunk. Ezt lehet hasznosítani humánus és drasztikus formában, vagy akár teljesen észrevétlenül is, a mindennapi életünk folyamán begyűjtve. Ne feledd, amikor holnap reggel a tükörbe nézel, jusson eszedbe, hogy mennyire értékes vagy, minden szempontból! 🙂

 

Források a teljesség igénye nélkül:
wikipédia
https://24.hu/tudomany/2018/02/03/az-emberi-klonozas-nem-scifi-tobbe/
http://gyartastrend.hu/muveltmernok/cikk/a_legfurcsabb_energiaforrasok

Ajánlott blog cikkek

5 sci fi elképzelés az idegen fajok kommunikációjára

Hogyan kommunikálhatnak a nem humanoid fajok egymással? Milyen érzékszerveik lehetnek, amivel információkat cserélnek? Vajon kommunikálhat valaha ember egy idegennel? Lehet közös jelrendszerünk vagy kommunikációs csatornánk?

Az idő fikciója – 5 + 1 sci fi fantázia az időről

Egyenes, hurkolt, limitált, végtelen, tudható, ismeretlen, de lehet, hogy nem is létezik. Ez mind egy-egy idő fikció, igazán izgalmas elgondolásokkal és kihagyhatatlan filmes alkotásokkal, melyek a szórakoztatáson felül egy kicsit el is gondolkodtatnak, merre tart a világ, és milyen jövő kerekedhet ki belőle.

2 hozzászólás

  1. Dormány Zsolt

    A felsorolt ötletek között vannak magától értetődő, és tényleg sci-fi megolások is. A konditermekben is hamarosan felváltja a súlyokat az izomerővel működtetett generátorok sokasága. Lehet hogy a szén-grafit-gyémánt átalakítás is közelebb kerül az ember által felgyorsított lehetőségekhez, a hasonló energiatermelő megoldásokkal? MIndenesetre mi már naponta többször is „gyártunk” gyémántot itthon, a Carbomorphozis nevű nagyszerű társasjátékkal. 😀

    Válasz
    • gimrod

      Örülök, hogy tetszett a játékunk! 🙂

      Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legutóbbi blog bejegyzés

Molekuláris torpedó

Ingyenes! Letölthető!

Carbomorphozis

Közösségi média

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Miről kapsz értesítést?

Izgalmas blogbejegyzések a sci-fi világáról, magával ragadó történetek, és lebilincselő társasjátékok! Kövess minket!

Figyelem! A feliratkozással hozzájárul adatainak hírlevélküldés céljából való kezeléséhez. Részletes tájákoztatást talál erről az Adatvédelmi tájékoztatóban.